200 milliónál is több ember vándorolhat el 2050-ig a klímaváltozás miatt
Az előrejelzések szerint csak a szubszaharai térségben 86 millióan vándorolhatnak el a lakhelyükről a klímaváltozás miatt.
Az előrejelzések szerint csak a szubszaharai térségben 86 millióan vándorolhatnak el a lakhelyükről a klímaváltozás miatt.
A telepítéseknek köszönhetően akár már jövő nyárra helyreállhat a halállomány.
Latin-Amerikában a legveszélyesebb a környezet- és természetvédők számára.
Az egyházfő mondatát eresztette a levegőbe a környezetvédő szervezet.
Mindeközben a polgármester tanácsadója listázni kezdte a döntést üdvözlőket. A zöldekről most a kormány felé terelődött a helyi vezetés haragja.
Korábban egy adminisztrációs hiba nem kaphatott védettséget a terület. Nagy István intézkedett.
A járvány alatt több időt töltöttek, illetve töltenek a négy fal között a családok, így sokan most kiviteleznék a régóta tervezett felújításokat. Ehhez sokan kérnek energiatakarékossági és energiahatékonysági tanácsokat szakértőktől.
Első pillantásra jó hírek tűnhet, hogy melegebb lett az ősz Magyarországon, de sok kedvezőtlen hatással járhat. Az, hogy eltűnik a megszokott őszi táj, csak egy ezek közül.
A bolygó egyre melegedőbb klímája miatt úgy tűnik, a madarak csőre és az emlősök fülei is egyre nagyobbak lesznek.
A Hyalomma nem őshonos Magyarországon, de a klímaváltozás miatt már terjed. Már Budapesten is látták, most Vas megyében találtak egy példányt.
Az Emmi államtitkára azt javasolja a kormánynak, hogy ne kezdődjön meg a terület fejlesztése.
Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Ilyen meleg még nem volt az EU Copernicus klímaváltozási szolgálata szerint, amióta csak mérik a hőmérsékletet a kontinensen.
2030-ig legalább 55 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. Nálunk jó, ha 35 százalékkal sikerül.
A nyolcvanas években már tíznél kevesebb hajnani gibbon élt.
A kaliforniai Oroville-tavat korábban fürdőzők, halászok keresték fel, és a hajós forgalom is igen aktív volt. Erre ma már nincs lehetőség, mert szinte alig van víz a tómederben.
Az élőlény gombócokba rendeződik, így lesz belőle „óriás” mohaállat. Ökológiai szempontból nem valószínű, hogy problémát jelent.
A magyar villamosenergia-hálózat – hasonlóan a többi országéhoz – centralizált szemléletben épült ki, azaz néhány nagyerőmű termelte az áramot, amely az importtal együtt egyirányú forgalomban jutott el több millió fogyasztóhoz. Ma már egészen más a helyzet, egyre több energiát állítanak elő az ipari és háztartási méretű napelemek és szélturbinák, s ezek miatt a rendszert alkalmassá kell tenni a kétirányú áramlásra.